A rendszeres megtakarításokról

A rendszeresség mindennapjaink számos mozzanatában megjelenik, hiszen ha megnézzük életünk meghatározó dolgait, a munkát, a családi együttlétet, a tanulást, mindennek az alapköve a rendszeresség. Ha valami rendszeres, akkor azt megszokja az ember és biztos ponttá válik az életében, onnantól pedig, hogy valami biztos, már hosszú távon is lehet rá építeni. Nincsen ez másként a megtakarításokkal kapcsolatban sem, amelyeknél ráadásul alapvető szempont is, hogy hosszútávra szóljanak. A rendszeres megtakarításokkal így garantáltan elérhetjük a céljainkat, legyen szó gyermek megtakarításról, nyugdíj előtakarékosságról vagy bármilyen előtakarékoskodási célról.

Milyen rendszeres megtakarítások léteznek?

Amikor megtakarításról beszélünk, a legtöbb ember a folyószámlára és a banki lekötésekre gondol, ez azonban az esetek legkisebb részében szól rendszeres időtartamra. Mivel ezekre nincsen kötelezően előírva a befizetés, a legtöbb esetben egy idő után el is szoktak maradni. Alapvető érdek tehát olyan megtakarítási forma kiválasztása, amelynek díjfizetése nem igényel odafigyelést minden hónapban, hanem a díja egyszerűen utalható, vagy csekken befizethető. A magyar emberek által legkedveltebb rendszeres megtakarítási formák a következők:

1. Állampapírok
2. Lakáskassza
3. Banki megtakarítási számla
4. Önkéntes nyugdíjpénztár
5. Megtakarításos életbiztosítások

Melyik rendszeres megtakarítást válasszam?

Az állampapírt akkor javasoljuk Önnek, ha pénzét sem a kereskedelmi bankokban, sem pedig a Biztosító társaságoknál nem szeretné tartani, és viszonylag rövidtávban gondolkodik. (6 hónap – 5év). Az állampapírok már egészen kis 10.000 Ft-os alapcímletű formában is vásárolhatóak és előre garantált hozammal rendelkeznek. Ajánlott azoknak, akik rendelkeznek akkora pénzügyi tudatossággal, hogy saját maguktól rendszeresen vásárolnak állampapírt és a biztonságosabb, de alacsonyabb hozamú befektetéseket kedvelik.

A lakáskassza egyértelműen ajánlott mindenkinek, aki lakás célra takarékoskodik és ehhez 4-10 éves megtakarítási időszakban gondolkozik. A lakáskassza alapvetően szintén egy államilag szabályozott konstrukció, amelyre az éves befizetések 30%-áig állami támogatás is jár. Egy személy egyszerre csak egy lakáskasszával rendelkezhet és legfeljebb 20.000 Ft-os havi díjig. Átlátható költségeket és konkrét szerződési összegeket tartalmaz, így szinte kockázat nélküli megtakarításnak mondható, cserébe azonban csak a lejáratkor hozzáférhető. (Előbbi időpontban elbukjuk az állami támogatást).

A banki megtakarítási számla, például a CIB malacpersely szintén inkább a pénzügyileg tudatos és kockázatkerülő megtakarítóknak ajánlott, akik megelégszenek 1-2% reálhozammal és hajlandóak minden hónapban saját maguktól utalni. A megtakarítási számlák kamata legtöbbször a jegybanki alapkamathoz van kötve, így ez sajnos hosszútávon gyakran változhat és a maximális kamat eléréséhez a bankok előírnak egy minimális havi / éves befizetést.

Az Önkéntes nyugdíjpénztár egy lehetséges nyugdíj előtakarékossági alternatíva, azok számára, akik nyugdíjas korukat már nem a munkavégzéssel szeretnék tölteni. Azoknak szoktuk ajánlani elsősorban, akik esetében a munkáltató átvállalja a díjfizetést, ha ugyanis saját pénzből takarítunk meg, akkor az önkéntes nyugdíjpénztárnál jóval kedvezőbb nyugdíj előtakarékossági formákat is igénybe vehetünk.

A befektetéssel kombinált életbiztosítás, ügyfeleink visszajelzései alapján a leginkább kedvelt hosszú távú megtakarítási forma. Segítségével ugyanis nem vagyunk kiszolgáltatva a banki kamatoknak, hiszen a befektetéseinket mi magunk válogathatjuk meg, és nem kell Magyarországra, de még csak Európára sem korlátozódnunk. Kisbefektetőként ennek megfelelően az inflációt komolyan meghaladó éves hozamokat érhetünk el, ráadásul mindezt mindenféle pénzügyi szaktudás nélkül. A befizetéseinket pedig igényeinknek megfelelően, nem csak havonta, de negyedévente félévente vagy akár évente is elintézhetjük.

Végezetül bármelyik megtakarítási formát is választjuk, a rendszerességet mindenképpen tartsuk szem előtt a havi díj megválasztásakor, hiszen a célunkat akkor érjük el biztosan, ha a díjfizetés hosszú távon is fenntartható. Ne feledjük az alapszabályt: „A kevesebb ebben az esetben több!”