Magyarországon az egyre növekvő időskori népesség miatt, valamint a közelgő Ratkó korszak és kedvezőtlen járulékfeltételek miatt az öregségi nyugdíj folyamatosan csökken.
magyar Nyugdíjrendszer 2012-ben
A 2010-es magánnyugdíjpénztár államosításÁllami nyugdíj = csökkenő nyugdíjösszeg + növekvő bizonytalanságÖnnek mekkora nyugdíja lesz? - Nyugdíj kalkulátor 2012Az állam bármit megtehet?Miért csökken folyamatosan az állami nyugdíj?Öregedő társadalom, csökkenő munkavállalói szféraA közeledő vész neve: Ratkó korszakA magánnyugdíjpénztárak 2012-benA magánnyugdíjpénztárak múltbéli hozamai és jövőjeA megoldás a biztos nyugdíjhoz: Önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokÖsszefoglalás
a 2010-es magánnyugdíjpénztár államosítás
|
|
A 2010-es évben megszavazott nyugdíjreformnak köszönhetően, 2012 január 31.-ig a sor került a magánnyugdíjpénztárak államosítására. A választás mindenki számára adott volt ám mindössze az emberek 3%-a döntött úgy, hogy a tisztán állami nyugdíjrendszer helyett a magánnyugdíjpénztárt választja. Ön bármelyik lehetőséget is válaszotta, egy dolog biztos: Csak ezekre támaszkodva, biztos hogy nem lesz még a megélhetéshez szükséges nyugdíja sem!
A bevezetett új nyugdíjtörvény ugyanis alapjaiban változtatta meg a magyar nyugdíjrendszert emiatt pedig rengeteg negatív kritikát eredményezett hazánknak a környező országok kormányaitól
Állami nyugdíj=csökkenő nyugdíjösszeg+növekvő bizonytalanság 
Azok akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe a magánnyugdíjpénztári számlájukon elért reálhozamot és tagdíjkiegészítést írásbeli nyilatkozat mellett vehetik majd fel készpénzben vagy kérhetik az összeg átutalását a bankszámlájukra illetve az önkéntes nyugdíjpénztárjukba. Azt azonban, hogy a pontos kifizetések mikor fognak megtörténni, senki nem tudja előre. A bizonytalanságot tovább növeli, hogy 2012 december 31-ig az állam egy fillért sem utal át a nyugdíjjárulékokból a magánnyugdíjpénztárakba, ennyi idő szükséges ugyanis az államnak, hogy "kidolgozza az új nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályozásokat."
önnek mekkora nyugdíja lesz? - nyugdíj KALKULÁTOR 2012Nyugdíj kalkulátorunk segítségével Ön is meggyőzödhet róla, hogy milyen nevetségesen kevés öregségi nyugdíjra számíthat ha a tisztán állami- vagy a magánnyugdíjpénztári rendszer tagja maradt! |
az állam bármit megtehet? 

Azt történt ugyanis, hogy az állam előbb elvette a pénzt és majd csak azután fogja megmondani, hogy mi fog történni vele!
Az az átlagosan személyenkénti kb. havi 12 ezer forintnyi járulék amelyet a magánnyugdíjpénztárak 14 hónapon keresztül nem kapnak meg valószínűleg ugyanazt a célt szolgálják majd mint maga az államosítás: a költségvetés hiányait fogják vele csökkenteni.
A magánnyugdíjpénztárakól "átmenenekített" pénzt 2012-től részlegesen vagy teljes egészében az állam fogja kezelni, amely első hallásra akár biztonságosnak is mondható, azonban sajnos a múlt nem ezt támasztja alá. A rendszerváltás óta ugyanis többször is előfordult, hogy egy költségvetési hiányállapot esetén a kormány rendszeresen hozzányúlt a hosszútávú tartalékokhoz, amelyet a nyugdíjcélú pénzek jelentettek.
A magyarországi nyugdíjrendszer jövőjét illető rengeteg bizonytalanság ellenére, a nyugdíjreform bevezetésével egy dolog azonban mégis biztossá vált mindenki számára:
Az állami nyugdíjrendszer teljes mértékben instabil és politikailag a legkevésbé sem nevezhető függetlennek. Jöhet egy kormányváltás vagy egy kedvezőtlen gazdasági helyzet és rögtön felborul a rendszer, ezáltal pedig veszélybe kerül az a pénztömeg amelyet a nyugdíjak kifizetésére szán az állam.
Én ezt nem várom meg, hanem már ma elkezdek magamról gondoskodni!
miért csökken folyamatosan az állami nyugdíj? 
2012-ben hazánkban a nyugdíjrendszer a törvénymódosítás miatt az eddigi 3 helyett már csak 2 pillérre épül, amelyek a következők:
- Állami nyugdíj vagy magánnyugdíjpénztárak,
- és önkéntes nyugdícélú megtakarítások.
Az állami nyugdíj Magyarországon ún. felosztó-kirovó elven működik, ami annyit jelent, hogy az állam az egyik hónapban az aktív dolgozóktól levont nyugdíjjárulékból fedezi a következő hónapban a nyugdíjasok támogatását. A rendszer nagy előnye, hogy mentes a befektetési kockázatoktól, azonban a hátránya még ennél is nagyobb: Nagyfokú politikai kiszámíthatatlansága miatt a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozhatják meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Optimális működéséhez értelemszerűen két dolog lenne elengedhetetlenül szükséges:
- Megfelelő számú gyermeknek kellene születnie,
- lletve nem elég csak „megszületni” de a foglalkoztatottságnak is megoldottnak kellene lennie, hogy legyen kitől levonni a járulékokat.
Sajnos azonban ma Magyarországon mindkét alapfeltétel erőteljes ütemben romlik...
öregedő társadalom, csökkenő munkavállalói szféra 

A gyertya sajnálatos módon mindkét végén egyszerre ég. Egyrészt ugye csökken a gyermekvállalási hajlandóság, mert amíg a rendszerváltás előtti időszakban az átlagos gyermek szám egy családban 2-3 fő volt, addig napjainkban jó, ha családonként egy gyermek születik.
Ennek hatásaként szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy öregedő társadalomban élünk, egyre több a nyugdíjas korú ember, akit el kellene „tartanunk”, viszont egyre kevesebb aktív dolgozótól lehet az erre szolgáló járulékot levonni. A nyugdíj összege tehát folyamatosan csökken. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatottság mennyisége és minősége is egyre kritikusabb szinten van, amelynek köszönhetően el is érkeztünk a második feltétel elégtelenségéhez.
Kevés az alkalmazott, rengeteg a vállalkozó, és nagyon sokan vannak "jó magyar szokás szerint" minimálbérre bejelentve, úgy hogy közben annál sokkal többet keresnek. Ezen kívül a foglalkoztatottak arányaihoz képest magas a létszáma a rokkant nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek is, egy szóval kevés a gazdasági szinten levonható nyugdíjkifizetésre szánt járulék összege!Ajánlatkérés!
a közeledő vész neve: "ratkó" korszak 
Azok a gyermekek (mára már felnőttek) akik az ún. Ratkó korszakban, tehát 1950 és 56 között születtek, a közel jövőben fogják elérni a nyugdíj korhatárt. A Ratkó korszakról annyit érdemes tudni, hogy Magyarországon abortusztilalom volt, amelynek következtében a népességgyarapodás üteme jelentősen felgyorsult, ezáltal rengeteg gyermek született. Ennek köszönhetően 2013-tól várható egy olyan mértékű nyugdíjba vonulási „roham” amely egyszerre vesz le a mérleg egyik nyelvéről és rak át a másikra, hiszen rengeteg aktív dolgozóból lesz nyugdíjra jogosult!
Az állam azonban felismertre ezt a deformációt és 2013-as hatállyal törvényileg új számítási módszert vezetett be, amelynek következtében a nyugdíjösszegek csökkentésével kívánta bebiztosítani a "ratkó-nyugdíjak" finanszírozását. Ez alapján a várható nyugdíj mértéke az életkereset 60%-ának megfelelő összeget fog eredményezni, a korábbi 75%-kal ellentétben, így azt lehet mondani, hogy annak aki 2013 után megy nyugdíjba a legjobb esetben is az eddigi átlagkeresetének valamivel több, mint feléből kell majd megélnie!
A magánnyugdíjpénztárak 2012-ben 
A 2010-ig kötelező magánnyugdíjpénztárak mára különváltak az állami rendszertől ezáltal annak egy lehetséges helyettesítőjévé váltak. 2010 előtt a majdani öregségi nyugdíj összegének 75%-át az állami nyugdíj adta, a maradék 25%-ot pedig a magánnyugdíjpénztrárak voltak hivatottak kitermelni. A kormány véleménye szerint a pénztárak azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket (az inflációt alig meghaladó hozamokat teljesítettek), ezért lehetővé tették az emberek számára a tisztán állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést.
Aki tehát 2012-ben a magánnyugdíjpénztárakat választotta, önként lemondott az állami nyugdíjról. Az, hogy kinek melyik volt a jobb döntés elsősorban életkor függő és rengeteg vitát kavart, véleményünk szerint azonban önmagában öngondkoskodás nélkül, egyik megoldás sem vezethet elégésges nyugdíjhoz. Azt szoktuk mondani, hogy azok számára akik még messze vannak a nyugdíj korhatártól és csak nem rég óta dolgoznak a kisebbik rossznak a magánnyugdíjpénztárakban való megmaradást tartjuk és ügyfeleinknek is ezt javasoljuk.
Ebben az esetben ugyanis pontosan látjuk, hogy időről időre mennyi pénzünk van a számlánkon, van időnk azt kamatoztatni, az összeg teljes egészében csak minket illet és ami talán a legfontosabb, hogy majdani nyugdíjunk nincsen kitéve szeszélyes politikai döntéseknek, illetve az állam arra nem teheti rá a kezét.
A pénztárak tőkefedezeti elven működnek, a tag az összegyűlt pénzösszeget a nyugdíjkorhatár elérése után egy összegben felveheti, vagy a statisztikai átlagéletkorig hátralévő hónapok számával elosztva, havi nyugdíjként kérheti. A pénztárba belépő, bejelentett munkavállalók a bruttó bérük 10%-át elhelyezhetik egy általuk választott magánnyugdíjpénztárba, amit a munkaadó saját költségén további 2%-kal kiegészíthet!
A magánnyugdíjpénztárak jövöjét nehéz megjósolni, de valószínűleg a kisebb (2.000 fős taglétszám alatti) pénztárak meg fognak szűnni és a tagok a nagyobb- illetve a biztosítók által birtokolt pénztárak között fognak megoszlani.
magánnyugdíjpénztárak múltbéli hozamai és jövőjük 

A hazai pénztárak által elért hozamok az utóbbi 10 évben alul maradtak a nemzetközi pénztárak hozamaitól azonban ehhez erősen hozzájárult a komoly állami szabályozás is.A 2010-es szétválásnak köszönhetően ez a fajta szabályozás ugyan megszűnt, azonban ezzel egyidőben egy másik nagyon fontos tényező is kedvezőtlenül változott: Ez pedig nem más mint a magánnyugdíjpénztári tagok száma, minél több tagja van ugyanis egy pénztárnak annál nagyobb a beérkező tagdíj ezáltal pedig az elérhető hozam.
Abban is biztosak lehetünk, hogy az állam is erősen kampányolni fog a "pénztárak ellen", a jelenlegi kormány ugyanis nyíltan kifejezte a magánnyugdíjpénztárakkal szembeni állami támogatások megvonását,így a jövőben mindenkit a tisztán állami rendszer felé fognak "terelni".
Bár önmagában sajnos sem az állami- sem pedig a magánnyugdíj nem lesz elegendő akárcsak egy megélhetéshez szükséges összegű nyugdíj biztosításához, azonban ha a magánnyugdíjpénztárak fennmaradnak, az öngondoskodás mellett egy hasznos és átlátható pillérét jelenthetik majd a magyar nyugdíjrendszernek.Én is tisztességes nyugdíjat szeretnék!
a megoldás a biztos nyugdíjhoz: önkéntes nyugdíj célú előtakarékosságok 
Az önkéntes megoldások jelentik a gondoskodás harmadik, legszabadabb és mára legfontosabbá vált pillérét! Afentiekből egyértelműen kiderült, hogy sem a magánnyugdíjpénztárak sem pedig az állam nem alkalmas önmagában elégséges nyugdíj biztosítására, ezért mindenkinek saját magának kell megteremtenie megélhetését időskorára!
A nyugdíj előtakarékosságnak többféle formája létezik Magyaroszágon, illetve a legtöbb esetben adókedvezmény / állami támogatás is igénybe vehető ezekre a megtakarításokra, az állam ugyanis így próbálja ösztönözni az embereket, hogy tegyenk félre a jövőjükre!
A hosszú távú hazai megtakarítási lehetőségek jelenlegi palettája alapvetően négy elemre épülhetnek:
- az önkéntes nyugdíjpénztárakra
- a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ)
- a tartós befektetési számlára (TBSZ), illetve
- a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosításokra
Akik bíznak még az állami támogatások és adókedvezmények stabilitásában, illetve valóban hosszútávra terveznek tehát csak a nyugdíjkorhatár elérésekor szeretnének a pénzükhoz hozzáférni, azoknak elsősorban NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár ajánlott.
Akik viszont szeretnének a megtakarításaikhoz előbb hozzáférni, vagy a portfóliójukat szabadabban összeállítani és ezáltal magasabb hozamokat kilátásba helyezni , azoknak érdemesebb inkább Unit-linked megtakarításokat választaniuk!
Engem is érdekel a nyugdíj előtakarékosság!
összefoglalás 

Amit a fentiekből mindenki láthatja, a folyamatos „kapunyitogatásokkal” és törvényváltoztatásokkal, egyre nyilvánvalóbbá válik az állami nyugdíjrendszer bizonytalansága és kiszámíthatatlansága, valamint az állami szerepvállalás mértékének elégtelensége!
Magyarországon az öregedő társadalom, és az egyre kevesebb aktív dolgozótól levonható járulék miatt, az állami nyugdíj összege folyamatosan csökken ráadásul a szerkezeti stabilitása is politikai döntéseknek és folyamatos változtatásoknak illetve megszorításoknak van kitéve.
Azok, akik az állami rendszert választották és 2013 után mennek nyugdíjba, az eddigi életkeresetük maximum 60%-át kaphatják meg nyugdíjként, később pedig ez az arány csak csökkenni fog.
Az állami nyugdíj kiegészítéseként létrejött, de annak alternatívájává alakult magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők pedig szintén csak csökkentett nyugdíjösszegre és a pénztárak előre nem látható átalakulásaira számíthatnak!
Így be kell látnunk a tényt, hogy mindenki számára az optimális és az egyetlen megoldást az öngondoskodás, azaz a nyugdíjak saját erőből történő hosszútávú és az államtól független előteremtése jelenti!
Milyen nyugdíj előtakarékosságok vannak?
Jöhet még hírlevélben?
|
Ajánlatkérés![]() |
|
Küldje el! |
Kapcsolódó bejegyzések:
Nyugdíj megtakarítás: Hosszú távon is érje meg!
A legkedvezőbb nyugdíj megtakarítás kiválasztásakor nem árt ha figyelünk rá, hogy az adott megtakarítás ne csak pollanatnyilag, de hosszú távon is valóban a legjobb legyen számunkra!
| tovább | Hozzászólás (0) |
Az időskori megtakarítás fontossága
2012-es tények és adatok a nyugdíjrendszer válságáról és az öngondoskodás fontosságáról.
| tovább | Hozzászólás (0) |
Nyugdíj megtakarítás
Ha Ön rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztárral vagy bármilyen nyugdíj célú megtakarítással akkor érdemes elolvasnia ezt a bejegyzést!
| tovább | Hozzászólás (0) |
Nyugdíj előtakarékosság 2012-ben
Ön tudja, hogy miért nem lesz nyugdíja az államtól? Ebben a rövid cikkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az állami nyugdíjrendszer válságáról és miértjeiről!
| tovább | Hozzászólás (0) |
Nyugdíj kalkulátor 2011
A nyugdíj kalkulátor segítségével Ön is kiszámolhatja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozásoknak megfelelően mekkora állami nyugdíjra számíthat! Mivel látni fogja, hogy sajnos ez egy nevetséges összeg, a nyugdíj kalkulátor azt a havi díjat is megjeleníti Önnek amit annak érdekében kell félreraknia, hogy legalább a jelenlegi fizetésével megegyező reálnyugdíja legyen!
| tovább | Hozzászólás (6) |



















